Az Ozone TV Egyenlítő - Home Office című műsorának az ELTE TTK Immunológiai Tanszékének vezetője, Dr. Kacskovics Imre volt a vendége, aki a magyar gyógyszerfejlesztés mellett kitért a koronavírus szélesebb körű kutatási eredményeire is.
De ne rohanjunk ennyire előre, hiszen először tisztáznunk, kell mit jelent egyáltalán az az örömteli hír, hogy izolált egy vírus? Az izolátum gyűjtés abból áll, hogy a betegeknek általában a torokváladékából mintát vesznek és sóoldatba helyezik, ahol a vírus kioldódik. Ezután egy olyan sejttenyészetbe ágyazzák, amely rendelkezik az ACE2 receptorral, amihez a vírus kötődik. A vírus a sejtbe hatolva osztódni kezd, így többszörösére nő a számuk, ami pedig lényegesen egyszerűbbé teszi a kigyűjtést, a szekvenciaállomány elemzését. Jelen állás szerint a koronavírus szerkezete nem változott, vagyis nem történt nagy számú mutáció ebben a szekvenciaállományban. Ez tény azért fontos, mert azt jelenti, hogy egy meglehetősen stabil kórokozóval van dolgunk.
Egyes elméletek éppen ebben a mutáció okozta erősödésben látják a lehetséges megoldást. Ez elsőre talán furcsán hangozhat, hiszen miért akarnánk, hogy az egyébként is egyre több halálos áldozatot követelő vírus még erősebbé váljon. Ezt a paradox helyzetet a tanszékvezető segített tisztázni.
Kacskovics Imre rámutatott a vírusok működésének módjára. Ezeknek a kórokozóknak az a legjobb, ha alattomosan, majdnem tünetmentesen fertőzik meg a szervezetünket, hiszen így vagy sokkal később, vagy egyáltalán nem ismerjük fel a betegséget. Ez azért veszélyes, mert több embert fertőzhetünk meg ebben az időszakban
.
.
Abban az esetben, ha súlyos tüneteket okoznának, köznyelven szólva, brutálisabb hatást végezne a testünkben, sokkal könnyebb lenne megállítani a terjedést, a fertőzöttek azonnali karanténba helyezésével.
Azt tehát már tudjuk mivel állunk szemben, kiismertük a koronavírus működési elvét, az viszont még mindig talány, hogyan tudnánk elejét venni a terjedésének. Ebben próbál segíteni az ELTÉ-n kívül a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézetét és a Szentágothai János Kutatóközpontot is magába foglaló konzorcium.
A kutató csoport egy olyan gyógyszer fejlesztésén dolgozik, amely preventív jellegű molekuláris csapdát jelentene a SARS CoV-2-nek
Ennek a lényege, hogy a tüdőszövet sejtjeinek felületén található ACE2 molekulánál több ugyanilyen molekulát juttat be, ezáltal a szervezetünkbe kerülő vírus azokkal fog kapcsolódni a sejtjeink felszíne helyett. Ezek az úgynevezett nagymolekulás fehérjegyógyszerek kiürülése akár több hétig, hónapig is eltarthat, így a kutatás vezetője abban bízik, hogy a készítmény 3-4 hétig is vírusvédelmet biztosíthat a beoltottaknak.
Ennek a lényege, hogy a tüdőszövet sejtjeinek felületén található ACE2 molekulánál több ugyanilyen molekulát juttat be, ezáltal a szervezetünkbe kerülő vírus azokkal fog kapcsolódni a sejtjeink felszíne helyett. Ezek az úgynevezett nagymolekulás fehérjegyógyszerek kiürülése akár több hétig, hónapig is eltarthat, így a kutatás vezetője abban bízik, hogy a készítmény 3-4 hétig is vírusvédelmet biztosíthat a beoltottaknak.
Minden okunk meg van a bizakodásra, Kacskovics Imre azonban óva int az idő előtti bizakodástól.. Egy új gyógyszer fejlesztése, tesztelése és a forgalomba állítása ugyanis akár évekbe telhet.
A konzorcium által fejlesztett készítmény két olyan molekulából áll, amelyekkel már hosszú ideje dolgoznak a biológusok és biztonságosnak tekinthető. A már említett ACE2 mellett egy antitest-részt tartalmaz, amely a gyors felezési időt biztosítja a molekula számára. A folyamat nehézségét egyrészt az jelenti, hogy az ACE2, hiába emberi eredetű elem, ahhoz, hogy az immunrendszerünk ne lökje ki magából idegen testként azonosítva, a bennünk lévő molekulákkal teljes mértékben megegyező molekulát kell kifejleszteni. Ezen kívül pedig az sem elhanyagolható tény, hogy e kettő elem együttes működéséről még nem lehet tudni semmit, hiszen még sosem voltak egyszerre alkalmazva.
