Egy friss tanulmány alapján bolygónk különleges gyémántjai az első szuperkontinensek felbomlásával kerülhettek közel a felszínhez – írja a Live Science. A szakértőket régóta foglalkoztatja az ilyen ásványok eredete.

A drágakövek 90 százaléka az ausztráliai Argyle-formációból származik, ami meglepő, hiszen a terület nem a gyémántbányák szokásos helyén, egy földrész belsejében, hanem éppenséggel a szélén található. Ráadásul a lelőhely kőzete is más, mint a legtöbb gyémántbányáé.

Az új vizsgálat a gyémántok furcsa színére és geológiájára is magyarázatot adhat. A kettő tényező összefügghet, és az 1,3 milliárd évvel ezelőtti lemeztektonika állhat a hátterükben. „A kontinensek felbomlása alapvető fontosságú abban, hogy ezek a gyémántok feljussanak ezekből a mélységekből” – nyilatkozta Hugo Olierook, az ausztráliai Curtin munkatársa és a csapat tagja.

A kék és sárga gyémántokban különböző szennyeződések, például nitrogén vagy bór adja a színt, a rózsaszín daraboknál azonban a kristályszerkezet elhajlása okozza az árnyalatot. Az Argyle-formációból barna drágakövek is előkerültek már, ezeknél a struktúra még inkább deformálódott.