Az elmúlt 20 évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők száma - írja az Infostart. A portál szerint jelenleg mintegy 60 ezer beteget tartanak számon hazánkban, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, ami főként az egészségtelen életmódnak köszönhető. 

A Semmelweis Egyetem ismertette, hogy a betegségnek két csoportját lehet elkülöníteni: a páciensek kicsit kevesebb, mint fele a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Chron-betegségben szenved, többségük pedig fekélyes vastagbélgyulladással, úgynevezett colitis ulcerosa-val küzd.

Közölték azt is, hogy a mintegy 60 ezer magyar beteg 15-20 százaléka 18 éven aluli, és ritkán ugyan, de előfordulhat a betegség nagyon korai válfaja 6 éven aluli gyermekeknél is, ezt VEO-nak nevezzük. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docense elmondta: a gyulladásos bélbetegségeket jelenleg a gyógyíthatatlan krónikus betegségek között tarják számon, így az, hogy egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelentenek az orvostudomány és az egyén számára is.

Ha ugyanis valakinél például 15 éves korában alakul ki a betegség, akkor elképzelhető, hogy akár további 65-75 évig is ezzel együtt kell élnie, vagyis sokkal hosszabb idő van a gyógyszeresen már nem kezelhető szövődmények kialakulására.

Ami még nagyobb problémát jelent, hogy a betegség lefolyása is egyre agresszívebbé vált, hisz míg korábban 0-60 éves kor között volt egy enyhébb lefolyással járó esetszám emelkedés, egy úgynevezett időskori csúcs, addig most egyre gyakoribb, hogy erőteljesebben jelentkezik a kór.

Miheller Pál felhívta a figyelmet a tünetekre is: a legegyértelműbb jele a betegségnek a véres széklet. A Chron-betegek esetében rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik a betegség, amely kevésbé rémisztő tünet, így ők nem keresik fel rögtön az orvost, ezért gyakran késik a diagnózis. 

Tehát, ha valakinek a hasmenése ok nélkül vissza-visszatér – például másnak a családban nem jelentkezik és nem jár lázzal –, de fogyás, fáradékonyág, kialvatlanság, teljesítőképesség-csökkenés is társul hozzá, akkor mindenképp érdemes elmenni a háziorvoshoz, ahol többek között labor- és székletvizsgálattal ki tudják szűrni, hogy egy múló állapot, vagy komolyabb betegség állhat-e a háttérben. 

Bár az orvostudomány mai állása szerint a betegség gyógyíthatatlan, de tünetmentessé tehető. Ugyanakkor a tünetmentesség kétélű fegyver, hiszen ez esetben nem elég, ha a betegségnek nincs tünete, A tünetmentesen zajló gyulladást kell meggyógyítani, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények. Éppen ezért kiemelt jelentőségű a rendszeres kontrollvizsgálat.