Egy friss tanulmányban Emrah Kırdök, a Mersini Egyetem munkatársa és kollégái 10 ezer éves, megrágott kátránydarabokat elemeznek – számol be a Cosmos Magazine, melyet a 24.hu szemlézett. A három leletet az 1990-es években tárták fel a svédországi Huseby Klevben. A tárgyak felmelegített nyírfakéregből készültek, a korabeliek a szurkot kezdetleges rágógumiként használták, majd az anyagból ragasztót hoztak létre.

A lelőhelyen több mint száz szurokdarabot találtak. Korábbi DNS-vizsgálatok alapján a kátrányt rágók 5-18 évesek voltak, egyaránt akadt köztük lány és fiú, más szurokdarabokon azonban egyértelműen felnőtt fognyomok láthatóak, ami arra utal, hogy minden korú és nemű ember részt vett a szerszámkészítésben.

A datálás szerint a tárgyak 9890-9540 évesek, és a neolitikum korai szakaszából származnak. Az anyagokat először modern emberi mintákkal, ősi emberi foglepedékkel és egy 6000 éves rágott kátránnyal hasonlították össze. A kutatók megállapították, hogy a mikrobiális profil egyezett, ami azt jelzi, hogy a nyírfakátrányt valóban emberek rágták.

Felfedeztek ugyanakkor egy kulcsfontosságú különbséget, a rossz fogegészséggel összefüggésbe hozható baktériumok magasabb szintjét. Az ősi emberek a fogaikat sokféle feladatra használták, többek között fogásra, vágásra és tépésre. Ez növelhette a betegséget okozó mikrobák megjelenését. A szakértők úgy vélik, hogy az ősi rágógumi fertőtlenítő és gyógyászati funkciókat is ellátott.